Halogatós, vagy előrelátó – a karácsony két táborra osztja az embereket

Te melyik csoportba tartozol?

Nem is olyan régen még kalóznak öltözve készültünk a farsangi bulira, majd locsolóverseket magoltunk  némi pénzmag reményében. Nem sokkal később fürdőruhát öltöttünk magunkra, hogy aztán izgatottan vághassunk neki a tanévnek. Így érkeztünk el az év utolsó hónapjához, ami eggyé vált karácsony ünnepével. Ebben az időszakban már minden a rohanásról, vásárlásról, készülődésről szól, hogy egy felejthetetlen eseménnyel zárjuk le az évet. Adódik azonban a kérdés: vajon jól van ez így? Tényleg meg kell bolondulnunk három nap miatt? Ezekre a kérdésekre csupán kétféle válasz érkezhet, de mindkettő mögött masszív elvekkel és elképzelésekkel rendelkező tábor áll. 

Van, aki nem stresszeli túl a karácsonyt, mindent az utolsó pillanatra hagy, hogy aztán csak sodródjon az árral és a maga valójában élje át az ünnepeket. Ezzel szemben van, aki már hónapokkal az ünnepek előtt elkészíti a tervet a fejében, mi hogyan fog történni azokon a bizonyos napokon. A két felfogás élesen eltér egymástól, nézzük is mik a jellemzőik. 

A “halogatós”

Ők azok, akik szeretik spontán megélni a pillanatot és improvizációban is erősebbek, mint másképp vélekedő társaik. Sokszor halljuk a szájukból, hogy be nem teszik a lábukat ez idő tájt a bevásárlóközpontokba, mert nem tudják elviselni a hatalmas tömeget. Ők leginkább saját készítésű, kreatív ajándékokban gondolkodnak, amiket tiszta szívből készítenek szeretteiknek. Néhány mutatósabb díszen és dekoráción kívül nem ölik bele energiáikat a fergeteges pompa megalkotásába, csendesebb, meghitt együttlétre vágynak az ünnepen. Számukra a külsőségek kevésbé fontosak, sokkal többre értékelnek egy-egy elismerő mosolyt a család bármely tagjától. A vacsoraasztalhoz ülve is az összegyűlteknek örülnek elsősorban, számukra a tökéletes ajándék okozta hálálkodás másodlagos. Az ünnep és a családtagok elvonultával, talán szomorúbban veszik tudomásul, hogy szűk egy év múlva lesz ilyesmiben újra részük.

Az “előrelátó”

Szerintük mindent idejében meg kell tervezni, hogy mindenki elégedetten hagyja maga mögött a karácsonyt. Sok esetben már ősszel elkezdődnek az előkészületek, hiszen nem egyszerű pár nap erejéig összerántani egy egész családot az ország – vagy éppen a világ – minden szegletéből. Számukra a vásárok, plázák telítettsége pusztán egy kihívás, amit minél egyszerűbben meg kell ugrani. Személyre szabott ajándékok vadászatában verhetetlenek és ha kell, napokat szánnak a megfelelő felkutatására. Ők igazi vezéregyéniségek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy valami félrecsússzon a körültekintően megkomponált tervben. Számukra sokkal pörgősebb időszak a november, december eleje, mint maga az ünnep. Gyönyörűen feldíszített környezetben várják szeretteiket, hogy a jól megpakolt fa mellett, egy mutatós asztalnál kínáljanak nekik helyet. Az elismerő gesztusok és mimikák tengerében fürdőzve, elégedetten konstatálják, hogy hibátlan ünnepet varázsoltak a számukra legfontosabb emberek köré. Az ajándékokat méltató szavakat kincsként raktározzák el szívükben. Huszonhetedikével azonban belőlük is távozik a karácsony szelleme és már a következő feladatra fókuszálnak.