Testébe zárva feküdt bő egy évig a tini: az anyja berakta kedvenc zenéjét, és felébredt!

Az elméje folyamatosan küzdött, hogy meg tudjon végre mozdulni, és megtörtént a csoda.

Miranda Meldrum csupán 13 éves volt, amikor váratlanul agyvérzést kapott. Majdnem belehalt. A tehetséges zenészlánynak szörnyű fejfájása, hirtelen hallásvesztése támadt, és a karjai is lebénultak, miközben a kórházba rohantak vele. De késő volt: a lánynál az agyvérzés előidézte a bezártság-szindrómát – talán a legrosszabbat, ami emberrel történhet. Akik ebben szenvednek, azok ugyanis egyetlen testrészüket sem képesek mozdítani, lehunyt szemmel fekszenek, ám az agyuk aktív, és felfog mindent.

Mirandának 5 százaléknyi esélyt adtak az orvosok a valahai megmoccanásra. 

Édesanyja, Stella kitartóan járkált be hozzá és küzdött a kétségbeejtően kicsi öt százalék ellen. Sokat játszotta lánya kedvenc zenéit. Egy alkalommal, amikor Miranda már több mint egy éve feküdt tehetetlenül, az Evanescence “Bring Me To Life”-ját, más néven “Wake Me Up Inside”-ját rakta be (“Hozz vissza az életbe”/”Ébressz fel engem odabent”). És ekkor megtörtént a csoda: a lány mozgatni kezdte a szemeit, majd a kezét, végül az egész testébe visszatért az élet, és beszédre nyílt a szája.

A hatalmas boldogságot a mielőbbi teljes felépülésért folytatott tettek követték: a tinédzser újratanulja a tiszta beszédet, a járást és mindenféle mozgásformát, sőt az ének óráira is visszamegy.

Miranda így nyilatkozott a zenékről, amiket édesanyja játszott neki, míg ő mozdulatlanul feküdt: “A zene olyan volt nekem, mintha fognák a kezemet. Láttam a fényt az alagút végén, tudtam, hogy az állapotom csak átmeneti. Nem engedtem meg magamnak a negatív gondolkodást, csak a pozitívat. Állandóan arra gondoltam: ‘Mozogj!’ – semmi se történt. Majd újra: ‘Mozogj!’ – és még mindig semmi. Aztán egyszer csak: ‘Mozogj!’ – és akkor elkezdett remegni a szemem.”

Ez volt az a dal, ami meghozta a csodálatos áttörést:

Forrás: LADBible