Segítünk, hogyan rendezd a falon a képeket, vagy épp a szőnyeget, hogy egységesebb és szebb legyen a lakásod.

Legutóbb egy olyan – éppen eladó – lakásban vendégeskedtem, amit belsőépítész tervezett, és lakberendezővel közösen alakították ki a házigazdák a lakás belső tereit, azok funkcióját és hangulatát. Az ingatlanhirdetésben a lakás „designer által tervezett”-ként szerepelt. Sok hasonlót láttam már, ezek közös jellemzője, hogy a kerület szokásos négyzetméterárainak felső határát célozza az áruk.

Ezek szerint általánosan elmondható, hogy értéknövelő beruházás szakértőt bevonni a kezdetektől, bármennyire is meg vagyunk győződve arról, hogy lakásfelújítás és berendezés téren korszakalkotóan zseniális csináld-magad ötleteink vannak, és eleget lapoztuk a lakberendezési magazinokat ahhoz, hogy előre meg tudjuk álmodni a konyhacsempe és a vitrázsfüggöny nagy találkozását.

Eláruljuk: a szakember a nagy képet látja, és azokat a megfontolásokat is számba veszi, melyek nekünk csak a használatbavétel után fognak derengeni. Akkor persze már késő lesz.

Általános recept nincs, az ingatlan adottságai és a tulajdonosok igényei határozzák meg, hogy mit lehet, és mit érdemes kihozni egy lakásból. Ám vannak általános szabályok, melyeket követve – ha belsőépítészek nem is leszünk -, néhány szarvashibát elkerülhetünk a lakberendezésben. Mindenki szeretne stílusos és barátságos, egyedi otthont, ami jól tükrözi a benne élők személyiségét és igényeit. Mi a titok?

A kevesebb több

Kerüljük a zsúfoltságot! Azok a bútorok és tárgyak legyenek az első választásunk, melyek teljesen funkcionálisak, amiknek mindenképp az otthonunkban a helye. Nem baj, ha nem mind karakteres darab vagy nem teljesen egységes, hacsak nem határoztuk el, hogy múzeumot csinálunk az otthonunkból, és az utolsó sámli is bécsi barokk stílusú lesz. Jobban járunk, ha semlegesen letisztult, nemesebb anyagból (nem papundekli vagy három milliméteres farostlemez, bár ilyesmit egyre nehezebb találni a bútorboltokban) készült bútorokat szerzünk be, vagy a régi beváltat újítjuk fel, melyek közt igen jól mutat egy-egy karakteresebb darab.

Szemmágnes

Döntsük el, mi és hol lesz a szoba fókuszpontja. Mi fogja a tekintetet vonzani? Valószínűleg a legkaraketeresebb bútor vagy művészeti alkotás, dizájnelem lesz az. Ez tükröződjön az elrendezésben is, hagyjunk körülötte levegőt.

Képek a falon

Igazodjunk a szemmagassághoz, ami 145-150 centiméter. Figyeljük meg, hogy a múzeumokban ebben a magasságban van a legtöbb kép közepe.

Padlóra kerülve

A szőnyeg semmiképp ne a falig érjen, legalább 35 centi maradjon a szélek és a fal között. Szellősebb megoldás, ha a szőnyeg kisebb, és csak a bútorok első lábai állnak rajta. Ilyenkor a szőnyeg összefogja a bútorokat, de – különösen, ha szép mintájú – érvényesülhet is.

Világítás

A központi világítás mellett használjunk helyi, funkcióknak megfelelő világítótesteket: polcvilágítást, olvasólámpát, hangulatfényt, helyi lámpákat.

Tematikus berendezés

Főleg gyerekszobában elterjedt, de láttunk mi már matróz stílusban berendezett házat is a budai domboldalon, ahol majdnem tengeribetegek lettünk a sok csíkostól, kerek hajóablaktól és a mindenre ráerőltetett, csomózott kötelektől. Vigyázat, a tematikus berendezést lehet a leghamarabb megunni! És ha meguntuk, mehet minden a lomtalanításba, hiszen ezek az egyedi darabok semmi mással nem mutatnak jól a saját kereteiken kívül.

Reméljük, segítettünk!