Csak velük lehet teljes az élmény.
A hagyományos őrségi ételek közös jellemzője, hogy nagyon könnyen és gyorsan elkészíthetők, egyszerűek, és a paraszti háztartás kamrájában fellelhető hozzávalókból állnak.
Ennek régi időkre visszanyúló okai vannak: az őrségi asszonyok alaposan kivették a részüket a mindennapos mezőgazdasági munkákból, így lényegesen kevesebb idejük maradt a háztartásra.
Az őrségi receptek igazodtak ehhez az életmódhoz, és leegyszerűsödtek. Takarékosan, beosztva főztek, minden nap került leves az asztalra, ami laktató volt, és jellemzően egyfajta fő alapanyagból készült. Hétköznapokon tésztaféle, vagyis valamilyen „mácsik” volt a menüben, húst hétvégén vagy ünnepnapokon fogyasztottak az őrségi emberek.
Az Őrség azon tájegységeink egyike, melynek van saját, hagyományos gasztronómiája. Jellegzetes őrségi étel a dödölle, amiről mindenki hallott, de nem olyan sokan kóstolták még. Aki az ország ezen szegletére látogat, annak kötelező. Krumpliból készül, melyet megfőzve és összetörve liszttel gazdagítanak, majd kanállal hagymás zsírba szaggatva megpirítják. Igen közel áll ez a palócok krumpligancájához, sok helyen gazdagítják kolbásszal, tejföllel, túróval, de önmagában is ízletes. A dödölle megállja a helyét önálló fogásként, de pörköltek köreteként is szokták az asztalra adni.
Az Őrség nem képzelhető el tökös-mákos rétes és tökmagolaj nélkül. A rétes kézzel húzott, töltelékében a mák a belekevert töktől lesz lággyá és különlegessé. Az olajütés hagyománya a közeli Szlovéniából származik, a huszadik század elején kezdődött. Ma már több településen foglalkoznak vele, a házaknál nem csak megkóstolható, de vásárolható is a kiváló minőségű, egészséges olaj.
Tehenet már kevés portán fejnek, de a kecsketartás örömteli hozadékai, a kecsketej és a finom sajtok szintén elválaszthatatlan részét képzik egy őrségi gasztronómiai kiruccanásnak.