Milyen a jó és milyen a rossz stressz? Neked melyikkel van tele az életed?

Hétvégi nyugi-sorozatunk első részében ezt tisztázzuk.

Sorozatot indítunk, spontán jelleggel Hétvégi nyuginak neveztük el. Stressz-és stresszűzés, relaxáció, harmónia, nyugalom a kulcsszavak, és ezek mentén juttatunk téged minden epizódban egy kicsivel több információhoz.

A sorozat oka egyszerű: túlhajszolt, túl feszült világban élünk, ahol tömegével adódnak a feszültségből adódóan komoly problémák. Álmatlanság, családi kapcsolatok szétzúzódása, munkahelyi elbocsátások, súlyos betegségek, korai halálozás fenyegeti az életünket. Minket meg ez zavar. És valahol be akarunk szállni a változtatásba.

Mi a stressz?

Mai értelemben tartós feszültséget, idegességet jelent, de eredeti, orvosi kifejezésként a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelenti. A lényeg, hogy van belőle jó és rossz stressz – azaz eustressz és distressz.

A jó stressz (eustressz)

Az eustressz – más néven pozitív stressz – szintén jelen van az életünkben, csak nem olyan könnyen leszünk rá figyelmesek, mint rosszabbik fajtájára.

Az eustressz ugyanis kizárólag rövid távon jelentkezik, ellentétben a distresszel, ami hosszasan gyötri az embert. A pozitív stressz csupán éles helyzetekben bukkan fel, hogy fokozza az energiánkat és motiváljon az adott szituációban.

Ennek köszönhetően javul a teljesítményünk és jóval magabiztosabban állunk egy-egy kritikus feladathoz. Az eustressz jellemzően vizsgák előtt, munkahelyváltáskor, vagy éppen sport közben jelentkezik, hogy egy jókora lökést adjon nekünk a keményebb helyzetekben. Mondhatjuk tehát, hogy a stressz nem feltétlenül keseríti meg az életünket, hiszen csendesebb fajtájának köszönhetően tudunk átlendülni a legnagyobb kihívásokon is.

A rossz stressz (distressz)

A köztudatban ismert stressz semmilyen pozitívummal nem rendelkezik, hiszen folyamatos feszültséget, idegességet okoz, ami egy idő után akár testi tüneteket is kiválthat az embernél. A distressz továbbá gyengíti a szervezet ellenállóképességét, aminek köszönhetően jóval sebezhetőbb lesz az immunrendszer is. Ez a negatív ingerre, vagy ingerekre kialakuló tartós válaszreakció könnyen szorongáshoz, depresszióhoz, de akár pánikbetegséghez is vezethet.

Fiziológiai tünetei

Ahogyan azt az imént említettük, a stressz fiziológiai tüneteket is okozhat. Azzal mindenki tisztában lehet, hogy a stresszt egyes testrészeinken érzékelhetjük leginkább, ilyen például a fejünk, vagy éppen a mellkasunk. Azonban ennél sajnos sokkal kiterjedtebben hat a szervezetre ez a rendellenesség. A stressz egyik alapvető velejárója az izomfeszülés, de a növekvő pulzus, vérnyomás és légzésszám is a hírnökei.

Komolyabb problémákhoz az emésztés, vagy éppen a nyáltermelés csökkenése vezethet, de csontjainkban is megérezhetjük a bajt.

Stressz fennállása alatt a gyomorban is bizsergés jelenhet meg, aminek hatására hányinger és hányás is bekövetkezhet. Nem utolsó sorban a tartós stressz a szexuális vágyat is jelentősen roncsolhatja, akár teljesen ki is irthatja a betegség elmúlásáig.

Azt tehát már tudjuk, hogy elkülöníthetünk jó és rossz szresszt, és ameddig csak rövid távon találkozunk vele, nem kell megijednünk, hiszen pozitív hatásai is vannak. Amennyiben viszont tartósan feszültnek érezzük magunkat, érdemes megoldást keresni a problémára, ugyanis az elhúzódó stressz szervezetünket is tönkreteheti. Hétvégi nyugi-sorozatunk második részével elkezdjük sorra venni a stressz elleni küzdelem módjait.

Képek: Thinkstock

Forrás: webbeteg.hu, km5.hu