A dongó nem repülhetne a fizika törvényei szerint, mégis repül – itt a magyarázat

Biztosan hallottad már ezt az önbizalomra sarkalló, motiváló példát, amit most tisztába teszünk.

Motivációs beszédekben, önszeretetre sarkalló Facebook-posztokban, prezentációkban, nem utolsó sorban biosz könyvekben is találkozhattál már azzal a megállapítással, hogy a dongók a test-és szárnyméretük alapján elvileg nem lehetnének képesek a repülésre. “De ők ezt nem tudják, és csak repülnek szabadon”, folytatják jellemzően a hangzatos példát.

Gondolkodtál már azon, hogy akkor hogy is van ez a dongó-kérdés?

Nos. A válasz sajnos egyszerűbb, mint hinnéd.

A dongó – sok más rovarhoz képest – nem csupán fel-le, hanem előre-hátra is mozgatja a szárnyait, miközben a szárnyak éleit is fordítgatja, azaz egyfajta evezést hajt végre a levegőben. Ezzel olyan légörvényeket teremt maga körül, amelyek megnövelik a felhajtóerőt, és még az ő duci kis testét is simán fenn tartják.

Azok, akik a dongó repüléséről szóló ambivalenciát megfogalmazták, egyetlen nagy hibát követtek el: merevszárnyú repülőként gondoltak az állatra, és a szerinti adatokkal számoltak. Ha a dongó csak mereven kitartaná a szárnyát, esetleg fel-le csapkodna vele, akkor valóban képtelen lenne a repülésre. De így, hogy nem ezt csinálja, igazából csak a szakemberek pontatlan okfejtéséről van szó.

Fotó: Pixabay

Ettől még persze szeresd magad és maradj motivált abban, amit csinálsz, mert a dongó is biztosan szereti magát, és motivált!