6 orbitális történelmi tévhit a Taigetosztól a laposföld-hívő középkorig

De Nero császárról és Dózsa Györgyről is nagy butaságokat jegyeztünk meg a legtöbben.

Történelem órán általában nemcsak a bizonyított tényeket, de a legendává vált részeket is halljuk egy-egy sztorival kapcsolatban. Aztán a legendát, mivel az nyilván kiugróan érdekes, úgy jegyezzük meg, mintha az is tény lett volna. Ilyen például Dózsa György tüzes trónra ültetése, vagy az, hogy Nero vidáman gyújtogatta Rómát. De a Taigetoszról is rossz információkat jegyeztünk meg.

Íme hat elterjedt történelmi tévhit.

1.

A hiedelemmel ellentétben nem Nero gyújtatta fel Rómát, hiszen a tűzben palotájának és műkincsgyűjteményének egy része is elpusztult.

Az Antiumban tartózkodó császár azonnal visszatért Rómába a hírekre, és nagy erőfeszítéseket tett az emberek szenvedéseinek enyhítésére. Megszervezte az oltást és a lakosság mentését.

A tűzvészek oltásának megkönnyítése érdekében a császár több intézkedést is hozott, így például saját költségen építtetett oszlopcsarnokokat, hogy ezek tetejéről lehessen oltani a tüzet. A legenda másik felével ellentétben Nero nem is hegedülhetett a tűzvészt figyelve, hiszen ezt a hangszert csak 1500 évvel később találták fel.

2.

A spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, csak kitették ide az életképtelennek ítélt gyermekeket. Ez egyébként akkoriban általánosan elfogadott szokás volt; azokat a gyermekeket, akiket a családfő valamilyen okból nem akart felnevelni, Hellász-szerte kirakták az erre kijelölt helyekre, ahonnan tetszés szerint elvihette őket bárki. A spártai törvény, mely szerint a vének tanácsa ítélt a kitételről, valójában korlátozta az apának ezt a jogát.

3.

A középkorban és előtte valóban kevesebb volt a várható élettartam, azonban ezt a közhiedelemmel ellentétben nem úgy kell elképzelni, hogy a legtöbben 30 éves koruk körül meghaltak.

Legfőképpen a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta az átlagosan várható élettartam alacsony értékét. Ennek megfelelően a felnőtt emberek általános élettartama sokkal magasabb volt ennél a számnál.

4.

A hiedelemmel ellentétben nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy a középkorban a földesurak rendelkeztek volna az első éjszaka jogával.

Vaszilij Polenov: Le droit du Seigneur (1874), öregember vezeti hajadon leányait a földesúr színe elé.

5.

Dózsa Györgyöt kivégzésekor nem ültették tüzes trónra, a fejére rakott korona viszont izzó vasból volt. A tüzes trónról szóló legenda Petőfi Sándor A nép nevében című költeményével terjedt el szélesebb körben.

6.

A középkorban nem hitték azt az emberek, hogy a Föld lapos, a műveltebb réteg tisztában volt azzal, hogy a Föld nagyjából gömbölyű. Az ókori görög tudósok ezt már jóval korábban megállapították, az i. e. 3. században élt Erasztothenész még a Föld átmérőjével kapcsolatban is pontos becslést fogalmazott meg.

A Kopernikuszt hitetlenkedve hallgató tudósok és fejedelmek nem a Föld gömbölyű voltát nem hitték el, hanem a felfedező számításait a Föld méreteivel kapcsolatban, amelyek később bizony, tévesnek is bizonyultak.

Forrás: Wikipédia

Ha tetszett, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a következő nagy sztoriról sem!