7 film, amit nagyon ajánlunk nőnapra – akkor is, ha férfi vagy!

Legyen ennek a napnak tényleg a középpontjában a női nem és a női tettek – lenyűgözően mesteri filmek segítenek ebben.

A nők ezerszer többre képesek, mint sokáig hitték róluk (és sok helyen még ma sem engednek nekik akkora teret, mint a férfiaknak). A nők olyan mértékű fájdalmat és megpróbáltatást képesek elviselni, amit a legtöbb férfi nem. Belőlük indul ki az élet, de nemcsak kiindul, mert a nők nem tudnak ahhoz elég elfoglaltak vagy fáradtak lenni, hogy akit a világra hoztak, annak ne legyenek bármikor a segítségére, egészen amíg a szívük dobog.

A nőknek, amellett, hogy törékenynek és légiesnek illendő maradniuk, olyan jogokért kell küzdeniük a mai napig, amik a férfiaknak természetes módon adatnak meg. És volt idő, amikor még sokkal keményebb volt a helyzetük, mint ma.

Az alábbi 7 nőnapi film közül elsősorban A számolás jogát ajánljuk neked ma estére – lebilincselő lesz, akkor is, ha férfi vagy! Garantáljuk!

Ha nemrég láttad, akkor pedig válassz a többi közül, hiszen mindegyik a nők ezer és ezer oldala közül mutat meg egyet – a legtöbbször valós történeteken keresztül.

Mona Lisa mosolya

Katherine Watson (Julia Roberts) abban a hiszemben vállalja el a munkát a leányiskolában, hogy az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai élni fognak majd a lehetőségeikkel.

Ám a lányok, köztük a vezéregyéniségek, Nancy Abbey (Marcia Gay Harden), Joan (Julia Stliles) és Betty Warren (Kirsten Dunst) számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű és a háziasszonyi szerep, mint a tudományos műveltség.

Katherine érkezése felbolygatja az iskola és a diákok életét, tanítványainak előbb-utóbb dönteniük kell, merre akarnak tovább menni. És Katherine azt akarja, hogy lázadjanak.

Jackie

A First Ladyt, Jacqueline Bouvier Kennedyt (Natalie Portman) a világ egyszerűen csak Jackie-ként ismerte meg. Az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnökfelesége volt, mindössze harmincegy éves, amikor Kennedyt beiktatták. Az egész ország rajongott érte, nagy szerepe volt abban, hogy JFK elnöksége alatt gyökeresen megváltozott az amerikai közvélemény viszonya a Fehér Házhoz és az elnöki párhoz.

A fiatal, vonzó és intelligens nő felfoghatatlan nyomás alá került 1963 novemberében: dallasi látogatásukkor lelőtték közvetlenül mellette ülő férjét az őket szállító autóban.

A férfi elvesztését követően Jackie-nek felül kellett emelkednie a személyes gyászán, méltósággal és állhatatosan vitte tovább JFK szellemi örökségét és mutatott példát az egész világnak.

Coco Chanel

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája.
Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel.

Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat.

Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában.
Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja.
Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásainak béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja.
Ez Coco Chanel (Audrey Tautou) története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

Egy hét Marilynnel

A film Marilyn Monroe (Michelle Williams) életének korábban ismeretlen fejezetét, pontosabban egy hetét dolgozza fel, Colin Clark (Eddie Redmayne) történetén keresztül, aki Laurence Olivier (Kenneth Branagh) asszisztenseként dolgozott ’57-ben A herceg és a színésznő című produkcióban, melyben Monroe volt a főszereplőnő.

A szüfrazsett

1912-ben járunk. Maud Watts (Carey Mulligan) egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik.

A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is.

Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül.

A számolás joga

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet…

Ekkor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángészt, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.

A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

A Vaslady

Margaret Thatcher (Meryl Streep) hosszú idő után úgy dönt, megszabadul néhai férje ruháitól. Fontos nap ez számára, és miközben a ruhákat válogatja, megrohanják az emlékek.
A konzervatívok jelöltjeként 1959-ben jutott be az alsóházba. 1970-ben oktatásért és tudományért felelős miniszter lett Edward Heath kormányában. Öt évvel később már ő vezeti a Konzervatív Pártot. A kommunizmus elleni határozott kiállása miatt ekkortájt kezdik Vasladyként emlegetni. Azután 1979-ben győzelemre vezeti a konzervatívokat a választásokon és ő lesz Nagy-Britannia első női miniszterelnöke.
Forrás: bien.hu, port.hu