Új eljárás: óriási előrelépés történik a rákgyógyítás terén

Évente egy vérvétel kellene ahhoz, hogy a rákot a lehető legkorábbi fázisban észrevegyék, és ez rohamosan megemelné a gyógyulási esélyeket.

Tudjuk, hogy a rákbetegség azért a legalattomosabb és az egyik legfélelmetesebb kórcsoport, mert számtalan formában támadhatja meg a testünket, és ezeknek jó része teljesen tünetmentes marad akár egészen a végstádiumig. Szóval, ha teljesen nyugodtak akarunk lenni, az gyakorlatilag azzal egyenlő, hogy havonta-kéthavonta kellene rákszűréseket végeztetnünk mindenféle szervünkből. (És itt akkor fel is hívnánk a figyelmét minden olvasónak, hogy járjanak szűrésekre! Tényleg életet menthet.)

Csak hát, a folyamatos szűrést egyszerűen lehetetlen kivitelezni. A CancerSEEK nevű eljárás viszont forradalmi megoldásként szolgálhat erre a problémára. Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósai 16 olyan génmutáció után kutatnak, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő. Az eljárás tesztjeit 1005 petefészek-, máj-, gyomor-, hasnyálmirigy-, nyelőcső, bél-, tüdő- vagy mellrákos beteg részvételével végezték olyan stádiumban, amikor a daganat még nem terjedt át más szervekre. A vérvizsgálat a páciensek 70 százalékánál mutatta ki a rákot.

Egyszerűbben fogalmazva: egy vérvétellel és a vér megfelelő összetevőinek vizsgálatával olyan korai fázisban fedezhető fel a rák, amikor még jelentős, vagy akár minden esély megvan a gyógyulásra.

A CancerSEEK-et ezért most olyan résztvevőkkel tesztelik, akiknél nem diagnosztizáltak rákot, s a tudósok szerint ez lesz az eljárás hasznosságának „valódi próbája”.

Cristian Tomasetti, az egyetem kutatója elmagyarázta: azt szeretné, ha megoldható lenne, hogy a vérvizsgálatot elég legyen mindössze évente egy alkalommal elvégezni. Nem az az elképzelés, hogy minden más szűrővizsgálatot helyettesítene, hanem az, hogy nagyban hozzájárulna, kiegészítené azokat, és kimutatná azt, amit azok esetleg még nem tudnak kimutatni. Hogy csak az egyik leghangsúlyosabb példát hozzuk: a hasnyálmirigyrák első tünetei jellemzően annyira későn jelentkeznek, amikor már biztosan késő. Annyira későn fedezik fel, hogy öt beteg közül négy még a diagnózis évében belehal.

Forrás: Blikk

Kiemelt kép: Thinkstock