Magyar fiatalok szörnyű albérlet-keresős élményei

Van, hogy a nyomozó rendőrnő állít le, hogy ne fuss tovább a kicsalt pénzed után.

Az albérletárak brutálisan elszálltak, és emellett elképesztő körülmények és főbérlői feltételek is nehezítik az albérletet keresők életét. Ebből néhány igen kemény példa, 20-30 éves magyar fiataloktól:

  1. Ha van pasid, akkor több lesz

“Most nyáron esett meg, hogy egy ismerős ismerősének a szép, nagy lakását ajánlották nekem, aki külföldön él, és nagyon jó áron adja ki, mert van benne cucca, és így limitált tárolóhelyem lenne. 90 ezer lett volna rezsistől a cucc, azzal a kitétellel, hogy ha X összeg felett van a rezsi, akkor azt pluszba kifizetem. Ó, mondom remek. Igen ám, de elkövettem azt a hibát, hogy a barátomat is elhívtam magammal, hogy műszaki gondolkodású férfiszemmel nézze meg.

Na, ebből a közvetítő és a tulaj azt rakta össze, hogy mi majd együtt fogunk beköltözni. Hosszú telefonhívás lett ebből, melyben elmondtam, hogy nem, egyedül tervezek odaköltözni. Oké, oké, de hát az milyen sunyi dolog, hogy én nem mondtam előre, hogy nekem van párkapcsolatom. Mondom persze, nem mondtam, mert nem gondoltam, hogy ennek van bármi jelentősége.

Jaaa, de van, mert ő csak egyedülállónak akarja kiadni, mert hogyha van párom, akkor biztos szoktunk egymásnál aludni, ugye? Mondom, persze, mint egy átlagos pár, mikor melyikünknél alszunk. Milyen gyakran? Hát, itt kicsit leakadtam, hogy ne haragudjon, de nem tudok naptárat adni arról, hányszor alszunk együtt.
Hát de ezt hogy gondolom, akkor mi ketten használjuk a lakást, az máshogy jelenne meg a rezsiben (amit ugye, ha több X összegnél, eleve kifizettem volna), meg máshogy kopik a lakás, stb stb.

Na, végül is az lett a történet vége, hogy oké, túltette magát a bizalmi paráin, és akkor beköltözhetek, de így, mivel barátom van, a lakbér 90 helyett 120 ezer lenne havonta. Szóval csak annyi ebből a tanulság, hogy egy pasi havi 30 ezerbe kerül minimum!”

Fotó: MTI Marjai János

2. Néha a főbérlő a kanapén alszik, rendben?

“Tizenegyedik kerület, Feneketlen-tóhoz közel, kedves házaspár fogadott. Megnéztem a lakásukat, amiben minden helyiségben dohos szag volt! Kérdeztem, miért, nem tudták, a fal tele volt beázásfoltokkal. Beszélni szerettem volna az előző lakóval, akiről nem tudtak semmit, nagyon furán titkolóztak. Majd jött a legnagyobb meglepetés: kivehetem olcsóbban a lakást, ha megengedem a férjnek, hogy néha a kanapén aludjon, amikor korán megy dolgozni.
Nevettem egy nagyot és elköszöntem tőlük.”

3. Ha itt élsz, sétáltatod a kutyát!

“A hirdetésben meg volt említve két kutya. Bár nem rajongok a kutyákért, valójában sajátom sosem volt, gondoltam, csak nem lesz baj, elmentem hát az albérletbe. Ez egyébként a tulajdonos kertes háza volt és az abban lévő szobákat adta ki. A felsőt már bérelte egy lány, a tulajdonosnő hálója mellett lévőt. Az enyém lett volna, mint akkor kiderült, a két óriási, öreg kutyán át vezető és többnyire raktárként funkcionáló – nappaliból nyíló – kisszoba.

Miután leküzdöttem a bent élő állatok szaga miatti undorom, megtudtam, hogy a kertben is él szintén két fiatalabb kutya, és mivel ez az állatcsorda nem bírja egymás társaságát, nekem is segítenem kell az esti kutyasétáltatásban. Mondanom sem kell, ha eddig nem, valószínűleg most kiakadt volna minden épeszű ember, viszont én elég elkeseredett helyzetben voltam épp, hát próbáltam kialkudni egy heti 2 db 2 kutyára szóló esti sétát. Viszont ennek ellenére kiadták a szobát egy fiatalabb fiúnak, aki mindent bevállalt, de pár hónap után mégis kaptam egy telefont: a srác elköltözött, mehetnék.”

4. A szervezett bűnözés…

“Kábé 2 évvel ezelőtt kerestünk albérletet Budapesten, és találtunk is egy elég jónak mondhatót, megfizethető áron, közel a munkahelyhez. Amikor elmentünk megnézni, akkor egy ingatlanos cégen keresztül mentünk, személyit mutatott, kötöttünk szerződést is, hivatalosnak tűnt az egész – még az ingatlanos cégét is megkerestük, láttuk, hogy igen, létezik, van hivatalos irodájuk, cégszám, minden.

Odaadtuk a 2 havi kauciót, plusz egy havi lakbért. Aztán hazafelé menet azért volt egy rossz érzésünk – semmi konkrét oka nem volt, egyszerűen tényleg csak megérzés volt -, és elkezdtünk kutakodni jobban. Megtaláltuk a lakást egy oldalon, mint kiadó apartman, de más telefonszám volt megadva, mint amivel mi foglaltuk le. Felhívtuk a számot, kiderült, hogy az apartmant (egy panellakásról beszélünk) kivették 1 hétre, és akik kivették, azok albérletként kiadták több embernek is. Az ingatlanost sikerült elérni, kiderült, hogy ő 3 napja dolgozik az ingatlanos cégnél, de nem volt bejelentve se, meg semmi. Őt is átverték.

Próbáltuk elérni a céges telefont, kikapcsolták természetesen.
Másnap mentünk a rendőrségre, ahol felvették a jegyzőkönyvet, de nyilván nem történt semmit változás. Közben elkezdtünk nyomozni, a telefonszám alapján találtunk másik 8 lakást, amit szintén ezen az ál-ingatlanirodán keresztül hirdettek. És találtunk még 34 károsultat is.

Több kerületben tettünk feljelentést, de hiába, 2 hónap után beszüntették a nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Az ál-ingatlanos cégről kiderült, hogy lopott cégadatokat felhasználva és előre megírt szerződéssel dolgoznak. Egy egész hálózatot fedeztünk fel, nagyon sok károsulttal beszéltem, volt, akit a hálózat feje fenyegetett meg, hogy álljon le a nyomozással. Rendőrségre bevittem minden károsult adatait, valamint azokat a lakásokat, amiket akkor még hirdettek.

Egy újságíróval próbáltuk lebuktatni az egész hálózatot, addig a pontig, amíg meg nem lettünk fenyegetve. Nekem az ügyben nyomozó rendőrnő mondta, hogy álljak le a nyomozással, mert bajok lesznek, amikor odaraktam az asztalára az ujjnyi vastag papírköteget, rengeteg lakással, telefonszámokkal, károsultakkal.
Itt van az erről szóló cikk, de a történet ezt követően több portálon megjelent.

Valószínűnek tartom, hogy a mi adatainkat is felhasználták, további átverésekhez. Még azt is kiderítettük, hogy egy svájci számlára küldik a pénzt, és a főfejes Németországból irányít, Skype-on keresztül. Az egyik károsult tovább ment, elkapott egy embert a hálózatból, másnap telefonon hívták, hogy tudják, hol lakik és jó bulizást – ott volt a 3 éves kislánya is, és soha nem adta meg se a számát, se a címét. Ezután állt le.”

Megvan minden bizonyíték, a kutatási anyagok, a rendőrségi papírok is. Facebookon is csináltunk egy csoportot, de a legtöbben már feladták és kiléptek belőle. Pedig rengetegen voltunk. Az a durva, hogy nem tudtuk elkerülni se a dolgot, mert megmutattam a szerződést egy ügyvédnek, amit az ingatlanos hozott, és azt mondta, hogy ő is beleugrott volna. Biztos vagyok benne, hogy ez a hálózat a mai napig működik.”

Forrás: SzeretlekMagyarország