Teljesen más lehet a csillagjegyed, mint amit eddig hittél

Sőt, lehet, hogy nem is Skorpió vagy, hanem Kígyótartó .

A miértet a NASA magyarázta el a Twitterén, rögtön leszögezve, hogy ez egy asztronómiai felfedezés, nem pedig asztrológiai.

A kettő közötti lényegi különbség az, hogy az első tudomány, a csillagok állását kutatja, amelyeknek semmilyen hatása nincs arra, hogy az ember találkozik-e aznap az igazival, új kihívások elé állítják-e a munkahelyén, vagy éppen egy olyan döntést kell-e meghoznia, aminek komoly hatása lesz az életére.

Utóbbiakkal a tudományosan tökéletesen megalapozatlan, ugyanakkor jövedelmező asztrológia foglalkozik.

Az a bizonyos zodiákus

A NASA bejegyzése felidézi, hogy az égboltnak van egy állatövnek, latinul zodiákusnak nevezett része, ami az ekliptikát északról és délről övező, közelebbről meg nem határozott szélességű, 360 fok kerületű sávban határolja. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton.

Az állatövet a csillagászati ismereteikről híres ókori babiloniak 12 egyenlő részre osztották, hozzáigazítva így a Hold ciklusai alapján megalkotott 12 hónapos naptárukhoz.

Ezután fogták az állatövi csillagképeket, és hozzárendelték ezekhez a részekhez, mivel a Nap az év során mindegyikben eltölt egy kis időt (nem lesz a csillagkép része, csak ha húznál a Föld és a Nap között egy vonalat, majd azt meghosszabbítanád, pontosan arra a csillagképre mutatna).

A probléma ott kezdődött, hogy már a babiloniak is tisztában voltak azzal, hogy a zodiákust nem 12, hanem lényegében 13 csillagkép alkotja. Ez volt a latin nevét Ophiuchus, magyarul Kígyótartó. Hogy azonban ne kavarjon be a jól működő 12-es rendszerbe, fogták, és kivették a sorból.

Borul a naptár

És itt kezdődtek a gondok. A 12 csillagjegyet úgy osztották fel a babiloni csillagászok, mintha ugyanannyi ideig tartanának, holott ez nem így volt. Olyannyira nem, hogy a Nap a Szűz csillagképben 45 napot tölt el, a Skorpióban pedig mindössze hetet.

Mindennek fényében jó, ha tudod, a Skorpió és a Nyilas között van két és fél hét, ami a Kígyótartó jegye.

Mit kell tudni a Kígyótartóról?

Például azt, hogy a csillagképben található ζ Ophiuchi csillag a közelében szupernóvává alakult nagyobb tömegű csillag lökéshulláma miatt 85 000 km/óra sebességgel mozog. Tömege a Napénak hússzorosa, fényessége pedig 65 ezerszerese (!). Az égbolt legfényesebb csillaga lenne, ha nem egy vaskos porfelhő ölelné körül. Nincs közel, a fény 465 évet utazik onnan, míg elér minket.

Emellett itt található a Barnard-csillag, ami jelenleg mintegy 6 fényévre van a Napunktól, de kilencezer év múlva ez a távolság csak 3,8 fényév lesz. A csillag ugyanis félmillió kilométer per órás sebességgel száguld felénk.

A csillagjegyek valós határa

A 444.hu kiszúrt egy oldalt, ahol megnézheted, hogy valójában meddig is tartanak a csillagjegyek. Az oldalt a Mexikói Asztrofizikai Intézet kutatója üzemelteti.

Az alábbi táblázatban láthatod a csillagjegyek valós határait a naptárban. Rájuk kattintva az eredeti oldalra jutsz, ahol nagyobb méretben láthatod az alábbi képet:

Fotó: www.ast.cam.ac.uk/~frosales/html/zodiac/

Fotó: www.ast.cam.ac.uk/~frosales/html/zodiac/

Fotó: www.ast.cam.ac.uk/~frosales/html/zodiac/

Fotó: www.ast.cam.ac.uk/~frosales/html/zodiac/