Buzognak a Bükk időszakos karsztforrásai

Ha látni szeretnéd őket, akkor a következő egy-két hétben mindenképp ejtsd meg a kirándulást.

Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának hatására a Vörös-kő és az Imó-forrás is működésbe lépett – közölte honalpján a Bükki Nemzeti Park.

Ezek a források a karsztvízszint megemelkedésével mindaddig várhatóan működni fognak, míg az esős idő tart, valamint az azt követő hetekben is még jó eséllyel érdemes lesz felkeresni őket.

A park Facebook-oldalán képeket is közöltek a feléledt forrásokról:

Működnek az időszakos karsztforrások a Bükkben!http://bnpi.hu/hir/a-bukk-idoszakos-karsztforrasainak-mukodese-1400.html

Közzétette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – 2016. február 16.

Erre keresd a forrásokat

A Vöröskői-alsó-forrás Felsőtárkánytól északra található, melyet a Stimecz-ház melletti Vöröskő-völgyön keresztül lehet megközelíteni. Látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson.

Forrás: Facebook/Bükki Nemzeti Park

Forrás: Facebook/Bükki Nemzeti Park

Az Imó-forrás működése előbbinél is ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte. A Tamás-kúti buszmegállótól tanösvényen, vagy a Hereg-rét felől jelzett turistaúton is megközelíthető.

A buzgás mögötti tudomány

A park a miértre is kitért a hétfőn közzétett tájékoztatásban. Eszerint a mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-36%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe, és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található.

Különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben, így általában a hóolvadást követően, kora tavasszal aktívak. Csapadékos években előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, bár az utóbbi évekre inkább az volt jellemző, hogy be sem indultak.

Forrás: Facebook/Bükki Nemzeti Park

Forrás: Facebook/Bükki Nemzeti Park