Ezek lesznek 2016 leglátványosabb égi jelenségei

Nap előtt átvonuló Merkúr, Vénusz-Jupiter kézfogó, Szent Lőrinc könnyei – mondjuk, miért lesz érdemes az égre nézni.

Májusi csillaghullás

Május 6-én a Halley-üstökös törmelékéből származó Éta Aquarida meteorraj fogja keresztezni a Föld pályáját. Korán kell hozzá kelni, a legtöbb hullócsillagot hajnal előtt lehet látni, ebből több tucat is előfordulhat egy óra alatt. Szerencsére újhold lesz, így égi szomszédunk fénye nem fog bezavarni az észlelésbe.

Árnyék a Napon

Május 9-én a Merkúr átvonul a Nap előtt, a bolygó a Földről nézve a csillag déli felén fog megjelenni. Ezt megelőzően csak 2006-ban volt ilyen, nem érdemes elmulasztani.

Szent Lőrinc hulló könnyei

Augusztusban az év talán legtöbb látványosságot ígérő meteorrajának, a Perseidáknak örülhetünk. A halálra kínzott ókeresztény mártír után Szent Lőrinc könnyeiként is emlegetett raj általában augusztus 12-én vagy 13-án tetőzik, ekkor látható a legtöbb felvillanás, amiből ha szerencsénk van, óránként akár százat is láthatunk.

Óriással a sorban

Augusztus 24-én egy sorba rendeződik a Mars, a Szaturnusz és a vöröses fényű szuperóriás csillag, az Antares. Utóbbi égitest nem kicsi, Napunknál közel 900-szor nagyobb. Az együttállás látványos lesz, ezt sem árt bevésni a naptárba.

Az este, mikor összeér a Vénusz és a Jupiter

Augusztus 27-én naprendszerünk második és ötödik bolygója látszólag nagyon közel kerülnek egymásra, mindössze 4 ívperc fogja őket elválasztani az égen. Úgy fognak ragyogni, mint egy fényes csillagpár, ezt sem érdemes kihagyni.

Ködbe burkolózó Mars

Szeptember 28-án a vörös bolygó a Lagúna-csillagködbe ér – természetesen csak látszólagosan, mivel utóbbi mintegy 4000 fényévre van a Földtől. Mindettől függetlenül egy jó távcsővel kellemes élmény lesz nézni.

Év végi égi tűzijáték

A december a Geminidák hónapja, a hullócsillagraj tetőzésekor 50-100 felvillanást is láthatunk egy óra alatt.

(Forrás: timeanddate.com, nyugat.hu, Wikipedia.org)