Újra láthatóak a török kori fahíd cölöpmaradványai Szolnoknál

Újra előbukkantak Szolnoknál az 1562-ben megépült török kori fahíd cölöpmaradványai. A Tisza alacsony vízállásának köszönhetően, így lehetőség nyílik új kutatásokra a szakemberek szerint.

Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze kedden az MTI-nek elmondta, hogy a török kori építmény, amelyet a 2003. augusztusi kivételesen alacsony vízálláskor fedezett fel egy szolnoki lakos, az ország első állandó Tisza-hídja volt. A cölöphíd a bal part közelében, a jelenlegi közúti Tisza-hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben ért partot – tette hozzá.

colophid

colophid2

colophid3

colophid4

colophid5

Kitért rá, hogy a facölöpök – már amennyire a vízben megállapítható volt – kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formájáról árulkodnak, azaz megmunkálatlanok. Hozzátette: a folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, amikor felső részük szárazra került.

Kertész elmondta: a debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, később osztrák hadmérnökök irányításával kijavították.

Hozzátette: augusztus 14-én, pénteken újabb kutatást folytatnak a területen, amelynek célja – a hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével – a cölöphíd háromdimenziós modelljének elkészítése. A kutatást a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai végzik a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával.