Így változtatta meg Magyarországot tíz év alatt a globális felmelegedés

Hazánk időjárását is befolyásolta a klímaváltozás, az elmúlt tíz évben 0,32 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet.

Az Index által részletesen elemzett Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból világosan látszik, hogy az év 12 hónapjából tízben melegebb, kettőben pedig hidegebb van átlagosan, mint egy évtizeddel ezelőtt. Továbbra is a július a legforróbb (0,73 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet), azután jön az augusztus (0,58 fokkal) és a június, majd a május és a szeptember.

Ebben az öt hónapban az átlagot meghaladó volt a felmelegedés. A január még mindig a leghidegebb hónap, enyhébb a december és a legenyhébb téli hónap a február, viszont ebben a kettőben valamivel hidegebb lett.

Az éves országos, átlagos melegedés. Forrás: met.hu / Index

Az éves országos, átlagos melegedés. Forrás: met.hu / Index

Érdekes azonban, hogy a felmelegedés nem egyenlő mértékben hat az ország különböző területeire. Mint az elemzésből kiderült, a nyugat-magyarországi régiókban, az alapvetően hűvös éghajlati körzetekben láthatóan nagyobb a felmelegedés hatása, mint az egyébként melegebb, napsütéses órák számában jóval előrébb járó alföldi térségekben.

A legnagyobb felmelegedés nagyjából a Győr-Csorna-Kapuvár tengelytől északnyugatra fekvő kisalföldi régióban, főleg Mosonmagyaróvár térségében látható.

Az átlagos éves középhőmérséklet változása. Forrás: met.hu / Index

Az átlagos éves középhőmérséklet változása. Forrás: met.hu / Index

A fokozatos felmelegedés azonban nem jelenti, hogy kevesebb csapadék hullik. Valójában három százalékkal több csapadék érte országunkat az elmúlt években, mint az azt megelőző mérési időszakra vonatkozóan, ráadásul nem is ott van kevesebb csapadék, ahol intenzívebb volt a felmelegedés.

Átlagos évi csapadékösszegek arányának területi eloszlása. Forrás: met.hu

Átlagos évi csapadékösszegek arányának területi eloszlása. Forrás: met.hu

A Tisza térségében, illetve vízgyűjtő területén nőtt legnagyobb mértékben a csapadék mennyisége, de a Dél-Alföld egyes részein (Mórahalom és Tompa térsége) is tapasztalható jelentős mértékű növekedés. A legkevesebb csapadék a nyugati országrészt (Zalaegerszeg, Hévíz és Körmend környéke), Budapestet és környékét, valamint Dombóvár térségét érte.