6 érdekes tény az óraátállításról

Vasárnap hajnali kettőkor háromra kell átállítani az órákat. Sokan panaszkodnak, hogy semmi értelme és csak a baj van vele, mások szerint pedig ezzel nem lehet megspórolni semmi energiát.

Itt van négy tény, a hétvégi óraátállításról.

1. Tízből három emberre a jetlaghez hasonló hatással van az óraátállítás. A bioritmus akár egy órás felborulása is előidézhet az arra érzékenyeknél fáradtságot, letargiát, alvási és koncentrációs zavart.

2. Egy német biztosítótársaság felmérése szerint az ominózus szombat-vasárnap éjszakát követő két-három hétben 15%-kal többen mennek táppénzre, mint egyébként.

3. Ha bármelyik ország úgy döntene, hogy nem foglalkozik külön a nyári és téli időszámítással, azzal igen nagy problémát okozna, elég ha csak a nemzetközi menetrendekre, vagy az európai pénzügyi rendszerekre gondolunk. Csak úgy lehetne lebonyolítani mindezt, ha Európa egységesen döntene az eltörlése mellett.

4. Négyből három ember semmi értelmét nem látja az óra éjszakai előreállításának, hiába magyarázzák el neki, mennyi áramot takarít meg vele akár egy kisváros is.

5. Magyarországon két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás 2015-ben. Ez a Bécsből Bukarestig közlekedő Dacia nemzetközi vonatot Békéscsaba és Lőkösháza között éri, így a szerelvény Lőkösházára már a nyári időszámítás szerint, 3 óra 15 perckor érkezik meg. A Bukarestből Bécsbe tartó Dacia nemzetközi vonat Békéscsaba és Szolnok között tér át a nyári időszámítás szerinti menetrendre, emiatt 3.56-kor érkezik Szolnokra, majd folytatja útját Budapesten át Bécs felé.

6. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. azt közölte, hogy az óraátállítás módszerével egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást, csaknem 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. Az 1980 óta működő rendszernek köszönhetően eddig mintegy 4 ezer gigawattóra energiát spórolt az ország, ez mintegy 5 heti átlagfogyasztásnak felel meg.