Rongálások és a természeti erők miatt vált szükségessé a kaptárkövek védelme

A sérülékeny riolittufa-sziklákra a természet erői és rongálások is pusztító hatást gyakorolnak. Ezért vált sürgetővé, hogy védelem alá kerüljön az összes magyarországi kaptárkő – hangsúlyozta Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferense az MTI-nek.

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúpformájú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket vájtak. Hasonló sziklák fellelhetőek a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb Eger környékén, a Bükkalján található. A kaptárkövek  természeti értékek, valamint kultúrtörténeti emlékek is.

Védetté nyilvánításukról október végén döntött a kormány. “A kutatások, a felmérések és a társadalmi egyeztetések révén született természetvédelmi kezelési terv reményeink szerint hatékonyan hozzájárul e sérülékeny tájelemek hatékony védelméhez, megőrzéséhez” – jegyezte meg a szakértő.

14pc4062

A Kiskúp nevű kaptárkő a Mangó-tetőn – MTI Fotó: Komka Péter

Baráz Csaba elmondta, hogy “a kezelési terv nemcsak a védelmi, kezelési tevékenységre, de a látogatás, bemutatás szervezésére, megoldására is tartalmaz iránymutatást.”

Kiemelte, hogy fontosnak tartják a kaptárkövek terepi bemutatóhellyé alakítását is, ennek érdekében a jövőben tájékoztató táblákat helyeznek ki és pihenőket alakítanak ki. Néhány helyen már kiépítettek szerény tanösvényeket, ezeket tovább akarják fejleszteni más szervezetek, egyesületek bevonásával.

2w1cz57k

A salgótarjáni Pécs-kő sziklájába faragott kőfülkék – MTI Fotó: Komka Péter

“Az elmúlt évtizedben újra számba vettük ezeket a képződményeket és a modern térinformatika segítségével újra felmértük és egy sok szempont szerinti leltárt készítettünk” – részletezte Baráz Csaba és hozzáfűzte: a bükkaljai kőkultúra legarchaikusabb rétegét alkotó fülkés sziklák védetté nyilvánításának kezdeményezője az egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület volt.

Ha tetszett, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a következő nagy sztoriról sem!